Fájdalmas Szűz kápolna

A XVIII. század második felében építették a Magyarpolány felett emelkedő dombra a kápolnát. A 153 fokú egyenes lépcsősor mentén öt sátortetős stációnál pihenhetünk meg – mindegyik épületben a fájdalmas rózsafüzér egy-egy titkát ábrázoló, festett faszobor áll, sorrendben: Jézus az Olajfák hegyén, a megkorbácsolás, a töviskoronázás, a keresztre vitel és a keresztre feszítés.

A szabadon látogatható kálvária feljáratánál 1901-ben helyezték el a Fájdalmas Szűz (Piéta) kőszobrát, valamint az úgynevezett amerikai keresztet, melyet az Amerikába kivándorolt 107 hívő adományából készített Polatsek Máté keszthelyi kőfaragómester.

A dombtetőre érve az 1910-ben neogótikus stílusban épített Fájdalmas Szűz-kápolnát, illetve a bakonyi táj lenyűgöző panorámáját tekinthetjük meg. A kápolna tiroli stílusú oltárával, üvegfestményeivel teszi feledhetetlenné a szakrális élményt. A déli oldalán álló szentsír valószínűleg egyben a hatodik stáció is, hiszen a korábbi leírások ennyit említenek.

Aggházy Mária 1780-ra datálja a kálvária építését. A kálváriáról az első részletes leírást Zichy Domonkos 1846. évi egyházlátogatásából ismerjük. Ekkor már megépült a hat kápolnaszerű stáció, amelyben vasrács mögött fa szobrok jelenítették meg a fájdalmas Rózsafüzér öt titkát. A templom mellett a hegy tövében a Fájdalmas Szűznek bádogból készült képét helyezték el (amely a mai Piéta szobor helyén lehetett). A Kálvária hegy tetején három kereszt állt, mely Krisztust és a két latort ábrázolta. Helyükre 1884-ben a ciszter apát kő keresztet állított. A keresztút feljáratánál ma is álló két kőszobrot az úgynevezett „amerikai keresztet” és a Fájdalmas Szűz szobrát 1901-ben adományokból állították. A hegy tetején álló kápolna építését 1908-ban kezdték el és 1910. július 9-én szentelte fel dr. Szentes Anzelm zirci perjel.