Szent László római katolikus templom és Plébánia

A község mai műemlék plébániatemplomát az egyesített zirci és heinrichaui (sziléziai) cisztercita apátság építette Szent László király tiszteletére. A templom 1761-től 1773-ig épült. Felszentelésére 1769-ben került sor, amikor a szentély elkészült. Ezt örökíti meg a templom szentélyét a hajótól elválasztó diadalíven a következő latin nyelvű felírás: „Isten dicséretére és a nép üdvösségére emeltette, Szent László király tiszteletére, és a háromszemélyű Isten dicsőségére díszítette és ünnepélyesen felszentelte Konstantin zirci apát 1769.” A hajó és a torony építése 1773-ban fejeződött be.

A templom művészeti stílusa a későbarokk rokokó és a klasszicizmus között uralkodó füzérdíszes copf stílus. Így megtaláljuk a templomban mindhárom művészeti irány jellegzetességeit egyaránt. A barokk csigavonalat, a rokokó kagylót, a füzérdíszeket és copfokat, valamint a klasszicista vázákat is. Az egyhajós templom keletelt, azaz a szentély kelet felé, a bejárat nyugat felé néz előreugró homlokzati toronnyal. Északi oldalához a sekrestye kapcsolódik. A templom belső hossza 27 m, szélessége 10,5 m. Ebből a hajó hossza 21 m, a szentély pedig 6 x 6 m. A torony fedése eredetileg hagymakupola volt, az 1868-as tűzvész után cserélték ki a mai román stílusú toronysisakra. A templom bejárata fölött az egyesített zirci és heinrichaui apátság címere látható. Ez utóbbi vörös kereszt, a négy szár közében a Mors szó egy-egy betűje, ami a Heinrichau francia anyamonostorának Morimundusnak a rövidítése.

Zirc címere pedig a kék mezőben kavicsot tartó daru, az éberség jelképe. A két címert egy apáti infula, a főpapi süveg fogja össze. A templom eredeti festése mályvaszín volt, ami több helyen még ma is látható. Az eredeti festésen fehér gyümölcsfüzéreket és sárga copfokat látunk. A mai szürke színre valószínűleg az 1868-as tűzvész után festették át a falakat. A boltozatokon freskókat látunk. A szentély mennyezetképén Szent István király ajánlja fel koronáját Szűz Máriának a Magyarok Nagyasszonyának.

A freskó színei erőteljesebbek a többinél, ezért valószínű, hogy később átfestették. A hajó mennyezetén az első boltozaton Szent László király életéből vett eseményeket látunk. A szarvasok és bivalyok feltűnését, valamint a cserhalmi csatát. A kép közepén a szent király a templom homlokzatának képét ajánlja egy felhő közül előtűnő angyalnak. A második boltozaton a zirci apátság alapítóját III. Béla királyt látjuk, amint az égre nézve, a feléje jobb felől lépcsőn közeledő ciszterci szerzetesekért könyörög.

Balról a zirci templom és apátság még a régi alakjában látszik. A dekoratív keretben a négy szerzetes alak látható, valószínűleg Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Benedek és Szent Bernát. Az orgona feletti freskó Szent Ceciliát, az egyházi zene védőszentjét ábrázolja angyalok társaságában. A bejáratnál a kórus alatti boltozatokon az erkölcsi erények jelképeit látjuk. A főoltár koporsó alakú, copfdíszítésű baldachinos (mennyezetes) oltár. Az oltárszekrény fölött sugárkeretbe foglalt Krisztus monogramot látunk. (IHS.) Az egész oltárépítmény lomb és virágfüzérekkel, valamint angyalokkal díszített.

Az oltárkép, melyet 1770-ben M. Raub festett, Szent László királyt ábrázolja, amint vizet fakaszt a sziklából. Festette M. Raub 1770. Az oltárkép fölött felhő és sugárkoszorúval övezett háromszögben Isten neve: Jahve. Az oltár két oldalán Szent István király és Szent Imre herceg fából faragott szobra látható. A mellékoltárok keretes vagy rámás oltárok, ugyancsak copfokkal, virágfüzérekkel és angyalokkal díszítve. A jobboldali oltárkép Szent Péter apostolt, a baloldali Bűnbánó Mária Magdolnát ábrázolja. Alkotójuk A. F. Maulbertsch. A templom faragványokban leggazdagabb berendezési tárgya a szószék. Feljáratán a nagy nyugati egyházatyákat, Szent Ambrust, Nagy Szent Gergelyt, Szent Ágostont és Szent Jeromost látjuk. A háttérfalon és a mellvéd domborművein különböző szentírási jelenetek.

A hátlapon Mária és Márta házában látjuk Jézust, míg a homlokoldal Lázár feltámasztását ábrázolja. Az elülső oldalon ugyancsak Jézust látjuk az emmauszi tanítványokkal. A mellvéd párkányán a hit, remény és szeretet jelképeit angyalkák tartják. A szószék hangvetőjén Jézus, mint jó pásztor látható fák között, pásztorbottal és kalapban, vállán báránnyal. Széltől lengetett bő ruhában lépked le a szelíd dombhullámokon. Lába alatt egy sárkánykígyó, a gonoszlélek jelképe. A tájat legelésző juhok és kis pásztornak öltözött négy angyal népesíti be.

Említésre méltók még, a templomban lévő faragott gyóntatószékek, a keresztkút és a húsvéti gyertyatartó. Gazdagon díszített a kovácsoltvas kórusrács is. A zenélő angyalokkal ellátott 8 változatú orgona ugyancsak szép barokk alkotás.A barokk stílusú templom Hoffpauer János tervei alapján 1761-1773 között épült. A főoltár festményén a sziklából vizet fakasztó Szent László. Faragott a két szószék és a gyóntatószék.

Műemléki védelem alatt áll 4952 törzsszámon és 9984 KÖH azonosító számon.

Működtető: Magyarpolányi Plébánia; 8449 Magyarpolány, Kossuth u. 24.; 88/231-352; +3620/583-3036;

Látnivaló pontos helye: 8449 Magyarpolány, Kossuth u. 24.;