Pápa (németül: Poppa[3]) a második legnépesebb település Veszprém megyében, a Pápai járás központja.
Az egykor bővízű Tapolca-patak völgyében, a Pápai-síkság középpontjában található, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál. Területét érinti (a város belterületi részeit elkerülve) a 83-as főút, amelyből itt ágazik ki kelet felé a 832-es főút.
Nevének eredete
A helytörténészek többsége egyetért abban, hogy a városnév személynévi eredetű: Popo bajor lovagról kapta a nevét, aki az államalapítás korában a mai város helyén kialakult udvarház elöljárója lehetett. A legelfogadottabb feltevés szerint Gizella királyné kíséretével érkezett Magyarországra, de van olyan nézet, amely szerint a honfoglalás előtt, még a Frank Őrgrófság korában élt itt.[4] Valószínűleg tőle származott a Pápa nemzetség, melynek a későbbi századokban a város környékén voltak birtokai. A német eredet mellett szól, hogy középkori német nyelvű metszeteken Poppo vagy Poppa néven jelzik a várost. Az elmúlt századokban a helytörténészek több, a néphagyományban élő mondát feljegyeztek a város nevéről, amelyek általában a hasonló hangzás miatt a katolikus egyházfővel hozzák kapcsolatba a névadást és az államalapítás korába nyúlnak vissza:
A legismertebb történet szerint, amelyet már Bél Mátyás is feljegyzett 1735-ben, I. István király ezen a helyen találkozott a Rómából visszatérő Asztrik püspökkel, aki átadta neki a II. Szilveszter pápától hozott koronát. Ekkor a király így kiáltott fel: „Ecce papa misit mihi coronam”, vagyis „Íme, a pápa koronát küldött nekem”, a nép pedig az egyházfő iránti tiszteletből és hálából nevezte el Pápának a frissen alapított várost.[5] Pongrátz Gáspár plébános ugyanezt a mondát más formában jegyezte fel 1733-ban: szerinte a város a római pápa legátusáról nyerte a nevét, aki a királyhoz jövet itt pihent meg.[6] Egy másik monda szerint a névadó Géza fejedelem volt. Fia, a későbbi István király még csecsemőként ezen a helyen mondta ki először, hogy papa, és Géza atyai szíve örömében adta volna a nevet a városnak.[7] Enessey György 1799-ben megjelent munkájában a púp szóból eredeztette Pápa nevét, mivel a város egy dombon épült.[8]
Története
Az újkőkortól (neolitikum) lakott; kelta régészeti leleteket is feltártak a térségben. Bár a római korban a Szombathely (Savaria) és Győr (Arrabona) közötti út erre haladt, település nem jött létre. A települést először 1214-ben említik oklevélben (MNL OL DL 91934). Ekkor II. András Nóráp egy részét eladományozta János fia Hektornak. A birtokrész határainak leírása során említik az „utat, ami Pápáról jön” („viam, quae venit de Papa”). A település már ekkor udvarnokispánsági központ, és főesperesi székhely, ami kiemelte a környék többi települése közül. A XIII. század végén betelepített hospesek révén megindulhatott a városias fejlődés útján. Régészetileg bizonyítható, hogy a XIV. század legelején városias külsőt kapott (kialakult a Fő tér, lényegében a mai kiterjedésében). A XIV. század végétől „oppidum”-ként, azaz mezővárosként emlegetik az oklevelek, sőt esetenként használják Pápával kapcsolatban a „civitas” terminust is. Pápa a késő-középkorban fejlett iparos-kerekedő város, a Fő téren a korai templom helyére reprezentatív katedrális épült. Saját pecséttel rendelkezett, a városban céhek működtek. Magasan Veszprém megye legnépesebb települése ekkor. A város fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bírt a Tapolca patak, amely a város mai területén egykor több mint egy tucat malmot hajtott. A XX. század végén a bauxittermelés miatt a patak elapadt, igaz később visszajött a vize, de a malmok jelenleg inkább csak látványosságként, mintsem működő valójukban lelhetők fel a városban. Maynzeck János Henrik térképe Pápa belsővárosáról az 1730-as évekből. A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni (kisebb megszakításokkal), azóta is működő iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jó hírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531-ben alapított Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálosok által 1638-ban alapított, ma állami tulajdonban lévő Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt. Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés, ami a századfordulón a legjobbak közé tartozott Magyarországon. A műhely a mesterséggel együtt apáról fiúra szállt a Kluge családban, mígnem az államosítás során 1945-ben bezáratták a magánvállalkozásukat. A helyén 1962 óta múzeum működik, amely bemutatja a nagy múltú mesterséget. A Fő tér megújítása 2011 és 2013. június 14.[9] között megtörtént. A megújult Esterházy kastély főépületének átadására 2015. április 17-én került sor.[10] 2019. szeptember 28-án került sor a Esterházy Kastély újjá alkotott, díszes kovácsoltvas kapujának az átadására: Egy pápai jelkép újjá született.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1pa_(telep%C3%BCl%C3%A9s);
Nézd meg térképen is hol található
GPS Koordináták: É 47.3261087, K 17.4705293