Béb

Földrajzi környezet

Területe 7,04 km2.Környező települések: Nagygyimót, Csót, Ugod, Homokbödöge. Északnyugati fele a Marcal-medence középtáj, Pápa–Devecseri-sík kistájához, míg délkeleti része a Bakonyvidék középtáj Bakonyalja kistájcsoport Pápai-Bakonyalja kistájához tartozik.

A községhatár észak-déli kiterjedése 3,4, míg a kelet-nyugati 4,3 km. Az egyutcás, kelet-nyugati kiterjedésű település (belterület) már a Kisalföldön található. Központja 173 m tengerszint feletti magasságban fekszik, a határ legmagasabb pontja 190 m, míg a legalacsonyabb a Gerence-patak mentén 164 m.

A természetes vízfolyásokat kísérő fiatal (jelenkori) üledékek kivételével felszínét negyedidőszaki kavics és homok borítja, a rajta képződött talajokon szántóföldi gazdálkodást folytatnak. A felszínen lévő üledékek alatt a határ nyugati részén pliocén agyag, keleti felében triász mészkő található.

Éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz típusú, éves középhőmérséklete 9,5-10 ºC, az éves csapadék mennyisége 600-650 mm. Határának legjelentősebb vízfolyása a Bakony hegyei között eredő Gerence-patak, mely a Marcalba ömlik, s a községhatár északi határvonalát képezi.

Természetes növényzete cseres tölgyes volt, melyet a szántóföldi gazdálkodás szüntetett meg. A határ délnyugati szögletében telepített nemesnyárasok alkotnak erdőt. A település a Pápa – Veszprémvarsány közötti útról letérve, illetve Zirc felől közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás Pápa (13 km).

Településtörténet

A település nevének eredete, magyarázata Béb nevének eredetéről van olyan feltételezés, hogy német eredetű, a Beb, Bebe személynévből ered. Borovszky Samu szerint a Csanád nemzetség ilyen nevű tagjáról nevezték el a Szegedtől délkeletre eső Béb nevű falut. Ez esetben felvetődik, hogy a magyar honfoglalás előtti bajor birtokos neve őrződött meg a falu nevében. Ha ez így is van, ez nem jelenti, hogy lakói is bajorok voltak.

Béb község rövid története

A Bakony és a Pápai síkság találkozásánál, a Gerence patak kanyarulata és az Öreg-Séd között található Béb. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a középkori falu is ugyanezen a helyen volt, de már a késő bronzkorban és a római korban is éltek emberek a két patak között. A falu területén a pásztorházi-dülőben pikkelyes díszítésű római villa kőoszlop töredéke emlékeztet arra, hogy ez a hely mintegy 500 esztendeig a római birodalom része volt. Béb falu első írásos említését 1256-ból találjuk. Középkori templomát Szent Mór tiszteletére szentelték.

A falu neve német eredetű személynév. Béb a XIII. században egy előkelő nemesi család birtokában volt, akinek a tagjai a falu neve után Bébinek nevezték magukat. Bébi Péter fiát Miklóst a királyné vitézét 1270-től Béb egyedüli birtokosaként említik. 1360-tól az ugodi vár és uradalom része. A török háborúk idején a Mohácsi ütközet után a portyázó törökök Bébet is többször felégették, s elnéptelenedett közel 200 évig pusztaként tartják nyilván. 1741-ben az Esterházyak katolikus németekkel és Esterházy birtokról származó felvidéki elnémetesedett szlovákokkal telepítette be a vidéket. Béb sokáig zárt nemzetiségű községként működött és önálló községként rendezkedett be. Béb ma is nemzetiségi település.

Hosszú évtizedeken keresztül Béb is a falusi társadalom minden napjait élte. A II. világháborút követően a német kisebbség kitelepítéséről szóló kormányrendelet alapján 52 család kitelepítését rendelték el, végül 1948-ban 5 családot és két egyedülállót telepítettek át Németországba. Nevüket emléktábla őrzi a bébi templomba. Az 1966-ban a község az önállóságát elvesztette, és a lélekszám is a felére csökkent. 1990-től ismét önálló faluként működik. Azóta folyamatos fejlődik. Kiépült a teljes közműhálózat, valamint a közintézmények is megújultak.

Új építési telkek kialakításával Béb jövőjét is meghatározta az önkormányzat.

Építészeti emlékek

Római katolikus templom: Késő barok stílusú, gróf Esterházy Károly építtette 1791-ben szentelék fel, szent Anna tiszteletére. Pauly Mihály tervei alapján készült, falait szép freskók díszítik. Kőfaragványait és a keresztkutat szücsi márványból Jacobo Adami olasz kőfaragómester készítette. 1944 április 12- óta tornyában két harang lakik.

Falumúzeum: 2009-ben az üresen maradt házat gyűjtemény céljára vásárolta meg az Önkormányzat. Weiland György Általános iskola és Óvoda, melyet segítséggel, támogatásból emelt a falu 1992-ben a régi iskola helyére. Mivel az iskola rendszer megváltozott, az épületet közösségi célokra használják.

Emlékhelyek: