Marton Marcell Lelkiségi Központ, Kármelita Rendház

A templom 1950-ben épült Attyapuszta településrészen.

Attyapuszta kb. 170 m magasan fekvő terület, melynek határát a Séd két részre osztja. A terület északi része a Pápai-síksághoz, déli része a Bakonyaljához tartozik. A homokos, kavicsos területen szántóföldek, a déli részén emellett kisebb erdők, füves-fás legelők és szőlők vannak.

Attyapuszta Pápakovácsi felől közelíthető meg: Pápa felől érkezve Pápakovácsi határán a szociális otthont jelző táblánál forduljunk el balra, majd a keskeny aszfalt úton haladva mintegy 1.5 km után már látszik a Kármelita Rendház tornya.

Családi és egyéni kirándulásokra javasolható a környék gyalogos vagy kerékpáros bejárása: a környezet csendes, elmélkedésre, megnyugvásra alkalmas. A közeli Farkasgyepü védett tölgyerdeje, a gannai Eszterházy Mauzóleum vagy a döbröntei vár kiváló célpontok. A rendház felől a geoláda irányában továbbhaladva a csendes dombvidék, távolabb az attyai- láprét, a szelíd dombok között meghúzódó források és legelők természetes környezete vonzó mindenki számára. a történet a XV. századra nyúlik vissza, amikor is egy Attya nevezetű család birtokát képezte a hely, akik olyannyira – szó szerint is – felvirágoztatták a terepet, hogy rajta ragadt az Attya-kert elnevezés. Ez a család amikor kihalt, sajnos velük együtt a majorság állapota is hanyatlott, és a régi elnevezést felváltotta egy újabb: Attya-puszta, ami azóta hivatalos elnevezéssé is vált. A földterületet az Egyház javára bocsátották, s így került egy része a bencésekhez, ők pedig a múlt század derekán odaajándékozták a kármelitáknak, akik remeteséget szándékoztak kiépíteni rajta, amely az idők folyamán lelkiségi központtá nőtte ki magát. Azóta megannyi zarándok, lelkigyakorlatozó látogatja a kolostort.

Egy kis történelem

A mai Attyapuszta az először 1319-ben említett Attya faluval azonosítható. Az Attyai család kezén lévő falu jobbágyainak adófizetéséről már 1488-ból származó feljegyzések is vannak. 1531-ben csak 2 portája adózik, 9 porta pusztán áll, 1544-től teljesen lakatlan. A XVII. sz. elején néhány évig lakott hely. A török uralom alatt nem néptelenedett el, 1533-1566 között török hűbérbirtok volt. Régészek 1967-ben középkori cserepeket és késő középkori kályhacsempe töredékeket találtak.

A kármeliták attyapusztai története

Attyapusztán a sarutlan kármelita szerzetesek 1945 és 1950 között remeteséget építettek. Berkes Bernát atya és szerzetes társai kétkezi munkával kezdték meg az építkezést, amelybe a helyi lakosok is előszeretettel besegítettek. A hívek számára az ideiglenes, szalmatetős kápolnát a kezdetleges kis kolostorral 1946. augusztus 11-én szentelte fel Dr. Sárközi Pál bakonybéli apát. Kármelhegyi Boldogasszony végleges szentélyét 1950. szeptember 11-én szentelték fel. Itt helyezték el a kegyképet, a Hauer grafikus által 1715-ben festett Madonnát (a kegykép és annak története alább látható). Marton Marcell kármelita atya (lásd a képen) - akinek boldoggá avatása folyamatban van - három alkalommal is járt Attyapusztán. Hosszabb időt töltött itt, misézett, prédikált a Szűzanyáról, lelkigyakorlatozott és itt mondta el ezüstmiséjét is. Fennmaradt egy prófétai kijelentése, amit itt járva az attyapusztai kegyhelyről mondott: „De sok embert fog ide vezetni a Szűzanya!” Még fel sem épült a remeteség, amikor a kommunisták rátették kezüket az épületegyüttesre. 1990-ben kaphatták újból vissza a kármeliták.

Látnivaló pontos helye: 8596 Pápakovácsi, Attyapuszta 5