A falutól déli irányban erdők és legelők között építették a patak nyugati oldalán kőből és szalmafedéllel, fölötte gyűjtőtóval. 1797-ben már működő malom, építésének ideje nem ismert. Az Eszterházy család engedélyével építették a molnárok, évi árendában használhatták. Az 1797-ben készült szerződés szerint a malmot a pápateszéri Birkás Szommer József évi 20 forint árendában használta. Berendezése az 1700-as évek végén is 1 db. felülcsapott vízikerék, 1 pár 36"-os malomkő, de már szitaszekrénnyel van felszerelve. (Nagy fafogaskerék a vashíddal a Bögi malomban) Minden szerkezet fából készült , csak a karikák és láncok voltak vasból. Teljesítménye 1,5 - 2 q volt naponta. A malom nevét a "Birkás" bérlőtől kapta. Az 1886-os években "Steckl" malom néven volt nyilvántartva.
A malom berendezése a XIX. század végefelé 2 pár 36"-os malomkő volt, melyekből a XX. század elején ismét egy pár maradt. Feltehetően a molnár a teljesítményt akarta emelni, de ez nem sikerült a kevés víz miatt és így ismét csak 1 pár malomkövet hagyott meg. A malommal együtt lakásrész is épült - szoba, konyha, kamra - mely a malom nyugati oldalán volt a földszinten. A konyhából is és az udvarról is be lehetett jutni a malomba. Kijárat volt a vízgyűjtő felől is, hogy a zsilipet kezelhesse a molnár.
A malmot az 1800-as évek vég felé hosszú időn keresztül Bögi István molnármester bérelte, aki a helyi molnárcéh utolsó mestere is volt. 1900 körül a malmot megvette a Bögi család. Az 1900-as évek elején Bögi István korszerűsítette, de az épületen nem változtatott, csupán a szalmafedést építette át cserépfedésre. 1930-as években már 2 db. OSER típusú hengerszékkel működött, de bent maradt a 36"-os malomkőpár is. Volt továbbá 2 db. hasábszita, 1 daragép, koptató és felhordó. Teljesítménye 4 q volt 24 óránként. Ritkán segédet is tartott a család. Mivel földjük is volt, állatokat is tartottak, csuvároztak is.
Körzetük: Pápateszér, Bakonykoppány, Fenyőfő, Bakonyszűcs. A vízimalom még a felszabadulás után is üzemelt, kisebb teljesítménnyel, kevés haszonnal. Az államosításkor leállították, de nem államosították. Berendezése is a család tulajdonában maradt. Még megtalálhatók a gépek, a rokkant vízikerék, vashíd, a belső nagy fafogazású fogaskerék és a hozzá kapcsolódó kőszáltengelyre szerelt fogaskerék. Ma is itt él özv. Bögi Istvánné családjával. 1975-ben a malmot felmérték a szentendrei Szabadtéri Múzeum munkatársai.
Nézd meg térképen is hol található
GPS Koordináták: É 47.370396386359, K 17.715111723632