Szűz Mária Neve római katolikus templom

A római katolikus templom története

A falu régi egyházashely, plébánosát legkorábban, 1501-ben említik. 1698-ban temploma régtől romokban hever, csak falai állnak a kerítetlen temetőben. Egy haranglábon függ 1 kis harang. Egy 1733. évi összeírás is még romokban találja, istentiszteletet az iskolában tartanak. Felszerelése ekkor még igen hiányos. Az összeírásból az is kiderül, hogy nagyjából a mai templom helyén állt. 1737-ben a romokhoz hozzáépített (vagy a romok mellett felépített?) templom működik, némi felszerelése is van, tudjuk egy 1771. évi iratból. Az 1748. évi egyházlátogatás szerint a Keresztelő Szt. János tiszteletére emelt templom jó karban van, jól megépítették gr. Esterházy Ferenc idejében. Volt egy oltára és egy harangja, s ami a legfontosabb ekkor romokról már nincs szó. Körülötte a temető elég szűkös és kerítetlen. Anyakönyvét 1743-tól vezetik.

A jelenlegi barokk templomot – amelytől valamivel nyugatabbra feküdt a régi templom – a környék kegyura gróf Esterházy Károly egri püspök építtette Biricz József plébánossága (1751-1778) idején. Ebben az időben történt a plébániának a Veszprémi Egyházmegyéhez csatolása 1777-ben. A régi templom kiváltására gróf Esterházy Károly Pauly Mihállyal készíttet tervet az új templomhoz, melynek építését 1776-ban kezdték. „Delineatióját a kőműves mester most copiállya (1776. X. 28. O. L. P. 1216. 1. cs. 51. capsa N°3.1 42. o.) és 1777. febr. 12.-én küldi meg.

A templom 1778-ra készül el, a plébános Szt. Mihály arkangyal tiszteletére kéri megáldani. Leveléből az tűnik ki, hogy a régi templom is állt még ekkor, de romladozó és szűk. A régi az új mögött áll, az akkori temető területén. 1778-ban lett felszentelve Szűz Mária nevének tiszteletére Spánitz Ignác plébános (1778-1795) idejében, aki első lakója lett a kriptának (mivel a templomnak kriptája is van - ez elég ritka eset).

Az 1779. évi egyházlátogatás már az új templomot írja le: „az új, csinos templomot gr. Esterházy Károly építtette szilárd anyagokból, Szűz Máriának ajánlva. Egy régi oltár állt benne, karzatán egy pozitívum (orgona), tornyában 3 harang”. Az 1783. évi 1. katonai térkép jelzi, az országleírás szolid templomot említ. Az 1817. évi egyházlátogatás előkészítő irataiból még megtudjuk, hogy falai erősek, a hajó cseréppel fedett, a torony fehér bádog (horganylemez) borítású. Kórusa falazott, fa szószékére a feljárat a sekrestyéből vezet. Keresztelőkút vörös-márványból. A nagyobb oltár a névadó Szűz Máriáé, az oldalsó oltár Szt. Annáé.

Az 1857. évi kataszteri térkép jelenlegi kontúrjával ábrázolja. Markovics János (1819-1858) idejében történt az iskolák felállítása, melyek fenntartására ő komoly alapítványokat tett. Mindennel törődő ember volt. Sokat küzdött a hivatalos hatóságokkal népe érdekében. Idejében az egyházközségek mind anyagiakban, mind lelkiekben megerősödtek. Hieronymi Ottóval 1825-ben Pápateszér temploma számára készíttetnek oltárképet. Vanke Vilmos plébánossága (1862-85) alatt volt a templom 100 éves. Ő kijavíttatta és belülről a pápai Reizteker Ferenc iparossal díszíttette. E munkák költségeihez 1/3 részben Markovics János járult hozzá, mint veszprémi kanonok.

A templomban látható nagy festményeket Gerstner Ignác plébános (1891-1920) Graits Endre és Liechtbler Ágoston pécsi festőművészekkel készíttette 1901-ben. Ez a plébános Sopronból három új harangot szerzett be, melyeket az I. világháború idején, 1917-ben hadi célokra elvittek. Az ő idejében kerültek a faoltárok helyébe márvány alapú oltárok. Stenger Gyula(1920-1930) plébános idejében szerezték be a ma is meglévő harangokat. Ebben az időben történt a templom külső felületén kisebb tatarozás.

A II. világháború idején a 4 harangból kettőt elvittek. Az 1945-ös háborús események alatt a templom tetőszerkezete sérült meg jelentősebben, melyet Toplak Imre plébános (1945) a rendelkezésre álló pénzből kijavíttatott. A templom jelenlegi 3 harangja: kis harangját Gloger Sándor veszprémi mester öntötte 1868-ban, a közepest Gombos Lajos Őrbottyánban 1981-ben, a nagy az Ecclesia Harangöntő Művek Rt.-től év nélkül.

A templom teljes külső és belső tatarozása Dr. Kisnemes János plébános (1973-1989) idejében történt: 1974-ben Mozsolics József nagykanizsai kőműves által külsőleg teljesen új vakolást kapott; 1975-ben cserép helyett eternit-pala fedést kapott Csoknyai Lajos tapolcafői ács vezetésével; 1976-77-ben belülről lett újjá festve és a festmények restaurálva, a hajóban öt szent mellképe festve Závory Zoltán festőművész és Csehi Ottó festőmester munkájával.

Működtető: Pápateszéri Plébánia; 8556 Pápateszér, Ady u. 1.; 89/352-017; Kerekes Zoltán; 89/352-017 Látnivaló pontos helye: 8556 Pápateszér, Petőfi Sándor tér 1.