Csehbánya

Csehbánya egy németajkú kis település a Magas-Bakonyban, megkapóan szép környezetben, a Torna patak erdőktől övezett völgyében. A faluba 4 km hosszú aszfaltozott út vezet, mely 1963-ban készült el, Városlődnél ágazik el a 8. számú főútról. A falu határa Németbánya, Szentgál, Városlőd és Kislőd határával szomszédos. A község lakossága jelenleg 283 fő. A településen a régi mesterségek még ma is jelen vannak, a lakosok aktívan őrzik sváb hagyományaikat.

Csehbánya története

Csehbánya egy németajkú kis település a Magas-Bakonyban, megkapóan szép környezetben, a Torna patak erdőktől övezett völgyében. A faluba 4 km hosszú aszfaltozott út vezet, mely 1963-ban készült el, Városlődnél ágazik el a 8. számú főútról. A falu határa Németbánya, Szentgál, Városlőd és Kislőd határával szomszédos. A község neve fordítás eredménye, amely az alapítók nemzetiségére, illetve eredeti lakhelyére utal. Az üveghuta alapítása, és ezzel együtt a település történetének kezdete, 1761-re tehető. Ekkor a pillei hutamester, Adler Ferdinánd engedélyt kapott a veszprémi püspöktől egy új huta létesítésére.

Az új üzembe magával hozta Pilléről a cseh származású üvegkészítő szakembereket is. Az eddigi kutatások eredménye szerint az üveghuta 1760-1796 között működött. Különböző alakú és nagyságú poharakat, palackokat, valamint kerek ablaküvegeket készítettek fehér és zöld színben. Miután 1796-ban püspöki utasításra, feltehetően az erdők védelmében, be kellett fejezni az üvegkészítést, a munkások egy része Németbányára, Lókútra, Pénzeskútra költözött, de a település Városlőd pusztájaként továbbra is megmaradt. Az 1869-es népszámlálás idején viszont már önálló helységként szerepelt. Az üveghuta megszűnte után, az itt élők megélhetési forrása a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás lett, néhányan a bányászatban vagy az iparban helyezkedtek el.

Csehbányán az 1830-as évektől tudunk iskoláról. Ebben az időben a tanulók, szüleik és a tanító egyaránt németül beszéltek. 1963-1975 között történt az iskola fokozatos bekörzetesítése Városlődre. A csehbányai gyerekek ma Városlődre járnak óvodába és iskolába. Bár Csehbánya jelenleg a Városlődi Körjegyzőséghez tartozik, a község teljesen önálló, az irányítást, a gazdálkodást saját képviselő-testülete végzi. Városlőd és Csehbánya között csaknem félúton, alig száz méterre a bekötőúttól találhatók a hajdani Hölgykő várának nyomai.

A várat, mely a bakonyi erdőispánság egyik székhelye volt, először 1321-ben említik az oklevelek. Utolsó várnagya valószínűleg Giczi János volt. Nagy Lajos 1378-ban kelt oklevele már arról tesz említést, hogy a várat a Karthauzi szerzetesek kapták meg lebontásra a királytól. Köveiből épült fel a városlődi karthauzi kolostor. A hajdani várból ma már csak egy ciszterna nyomai láthatók. A sziklafalon emléktábla idézi az első bakonyi erdőispánságot.

Községünk természeti adottságainál fogva, két részből áll, melyeket egymástól egy körülbelül 1 km hosszú erdőszakasz választ el. Az Újtelep és a Fő utca közötti erdőben bújik meg egy kis kápolna, mely Mária tiszteletére épült búcsújáróhely. Búcsúkor, szeptember 12-ét követő vasárnapon ma is sokan zarándokolnak a kápolnához.

A Fő utcában az I. illetve a II. világháborúban elhunytak tiszteletére emlékművet avattak, a Trianoni emlékpark pedig több történelmi eseménynek is emléket állít (a községből kitelepített lakosok emlékszobra, Milleniumi emlékmű, 1948-as forradalom és szabadságharc emlékműve). Érdekes, szép fekvése miatt sok turista és kiránduló keresi fel Csehbányát és környékét. Látogatott helye a Fekete-erdő, a Hajag-hegy és az Öreghálási turistaház.

Forrás: http://www.csehbanya.hu/index.php?menu=bemutatkozas&oldal=tortenet; https://schwaben.hu/telepulesek/csehbanya;