Vid Pápától délnyugatra, Devecsertől északnyugatra, Nagyalásony és Felsőiszkáz, valamint Dabrony és Dáka közt fekvő település. A Bakony és a Kisalföld találkozása határozza meg Vid határának domborzatát, mely a Somlótól északra, 5-6 km-re a Hajagos patakkal párhuzamosan fekszik.
Vid régi magyar személynév, a latin Vitus név délszláv eredetű alakja, mely később a szláv a Vlasin-ból előbb Oláson, majd Alásony lett. Vid Árpád-kori település. Nevét már 1240-ben említették az oklevelek Olosun, Olasun majd 1488-ban Nagh Alason néven. A falu a török hódoltság alatt is lakott hely volt, lakosai már ekkor nagyrészt evangélikusok voltak. A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott. 1910-ben 932 lakosából 931 magyar volt. Ebből 177 római katolikus, 47 református, 697 evangélikus volt.
Forrás: https://www.vid.hu/telepules-bemutatasa
A település története
Vid és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a mai falutól délre feltárt urnasíros temető leleti is bizonyítanak. Nevét 1393-ban Vild néven említették először az oklevelekben, később pedig egy birtokperrel kapcsolatos oklevél Véd, majd Vid, Vild, Vidi neveken fordult elő az oklevelekben. Vid a jobbágyfelszabadításig kisnemesi falu volt. A török hódoltság alatt Vid is elnéptelenedett és csak 1749-ben települt újra. Ekkor 6 évi adómentességet igérve nagyarányú betelepülés kezdődött, katolikus és evangélikus magyarokkal.
A 20. század elején Veszprém vármegye Devecseri járásához tartozott. 1910-ben 345 magyar lakosából 233 római katolikus, 110 evangélikus volt.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vid_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
Nézd meg térképen is hol található
GPS Koordináták: É 47.2130555, K 17.3371544