A szószék 1871-ben készült. A szószék egykor a tüskevári pálos kolostor refektóriumában állt. Mestere nagy valószínűséggel az augsburgi születésű Johann Hingeller (1712-1767) pálos asztalosmester volt, aki a pálos rendtörténeti források tanúsága szerint 1752-1757 között működött a tüskevári kolostorban. 1754-ben ő készítette a templom stallumait és sekrestyeszekrényét is, melyek reliefjei Remete Szent Pál legendájának jeleneteit ábrázolják, Matthias Fuhrmann metszetei nyomán. (A nagyméretű sekrestyeszekrény az 1786. évi rendfeloszlatást követően a somlóvásárhelyi templomba került.)
A szószék a pálos rend feloszlatása után, 1787 körül a dabronyi plébániatemplomba került, majd 1916-ban, a templom renoválása, illetve újjáépítése során adta el Rácz Ferenc plébános az Iparművészeti Múzeumnak, 500 koronáért. A főoltárkép oltárával együtt a győri székesegyház kegyképének, az un. „Könnyező Madonna”-nak a másolata. Mellékoltárán két szobor található: Szent Péter kulccsal és Szent Pál könyvvel. A jelenlegi orgona beszerzésére és felszerelésére 1930-ban került sor. A templom tornya 1835-ben kapott óraszerkezetet.
A Somló vidékre 1310 körül a Pálos szerzetesek Pilisszenkeresztről érkeztek és egészen 1786-ig maradtak. A Torna patak partján, az úgynevezett Barát réten építették fel gótikus kolostorukat. A hajó boltozata nyomott csúcsív, az épület homokkő és lávaszerű kőanyag volt. A nagy gondossággal és szakértelemmel faragott épület darabok, a mai napig megtalálhatóak a tüskevári Helytörténeti Múzeumban. Földműveléssel, szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Az ehhez szükséges területeket II. Győri püspök, Garai Miklós és Tornay nemes urak adományozták. Az egész győri egyházmegye szívén viselte a pálosok sorsát, folyamatosan adományoztak különböző helyeken földeket, réteket, szántókat. A szerteágazó birtokok rengetek munkát adtak a szerzeteseknek, már határjelekre lett szükség a birtokok miatt.
A korabeli feljegyzések tanúsága szerint még Mátyás király is foglalkozott az ügyeikkel. Folyamatos birtokperekről a "Mi Falunk Tüskevár" című könyvben is olvashatunk. 1786-ban mikor feloszlatták Magyarországon a pálos rendet, a szerzetesek elhagyták a kolostort és az épület akkor kezdett romossá válni. Az épület darabjait felhasználták más építkezéseknél. 1754-ben készült sekrestyeszekrényen aprólékos faragással készült domborművek találhatóak. Az esztergomi prímás palota fogadótermében 1755-1760 között készült ebédlőszekrény szintén a tüskevári páloskolostorból származik. 1784-ben készült Nepumuki Szt. János szobra a falu egyik terén áll. Kevés tárgyi emlék maradt a pálosok után, de azok magukba hordozzák a múltunk gazdagságát, községünk sokszínűségét.
Látnivaló pontos helye: 8477 Tüskevár, Kossuth Lajos u. 23.
Nézd meg térképen is hol található
GPS Koordináták: É 47.116941, K 17.312462