Szent Péter és Pál templom és kálvária

Római Katolikus Templom- Ugod község Pápa városától keleti irányban, a Bakony lábánál bújik meg. Ha a történelmi emlékhelyekre fogékony látogató ide érkezvén, valami sziklacsúcsot koronázó várromra számít, akkor biztosan csalódni fog. Hiszen csak alaposabb szemlélődés után lehet észrevenni a település plébániatemplomát körülfogó egykori szárazárkot, valamint a lombos fáktól részben eltakart középkori várfalak tömegét.

Évszázadokkal ezelőtt az ugodi vár földesurai határozták meg a környező vidék lakosságának mindennapjait. Az erődítmény alapításáról nem maradtak fenn korabeli adatok, így csak feltételezhető, hogy az 1241 - 42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Mivel ezt a területet a Csák nemzetség mondhatta a magáénak, minden bizonnyal egy közéjük tartozó előkelő építtethette erődített szállásául.

A régészeti kutatások szerint a szabályos nyolcszög alaprajzú, vastag kőfallal oltalmazott terület közepén egy lakótorony emelkedett, míg körben a raktárak és istállók kaptak helyet. Felépítése alapján a magánföldesúri várak tipikus példáját mutatja, amit a haditechnika fejlődésével már nem erődítettek tovább. A 14. század elején Ugodot a Kőszegiek fegyveresei foglalták el, uralmuknak Károly Róbert az országot újraegyesítő hadjáratai során 1317-ben tudott csak véget vetni, ezt követően a cseh származású Chenik lovagnak adományozta.

Az ő családjának fiúágon való magvaszakadása után az ország egyik legnagyobb földesura, Garai Miklós nádorispán szerezte meg. 1441-ben I. Ulászló király csapatai sikertelenül próbálták elvenni az Erzsébet királyné pártjára állt helyőrségtől. A mohácsi csata utáni belháborús időszakban sűrűn cserélt gazdát, mígnem 1539-ben devecseri Choron András 5600 aranyért megvásárolta a várbirtokot.

Ekkor azonban már egyre gyakrabban tűntek fel a környéken a könnyűlovas török portyázók, akik hatalmas pusztítást végeztek a környező falvakban. Az ugodi vár csekély létszámú helyőrségének ereje kevésnek mutatkozott az oszmán harcosok megfékezésére, sőt 1594-98 között - amikor a muzulmánok Győrt és a közeli Pápát is megszállva tartották - Ugod falaira is felkerült a lófarkas zászló. Hadászati jelentősége azonban ekkorra már megszűnt, a hódoltság korában csak a harmadrendű végvárak közé számított.

A 17. században már a Nádasdy főnemesi családé egészen 1671-ig, amikor a Habsburg császári ház elleni összesküvésbe keveredett Ferenc országbírót kivégezték, birtokait pedig elkobozták. Az időközben romossá vált erődítmény köveiből - annak udvarán - 1753-ban Felner Jakab építész tervei alapján felhúzták a napjainkban is látható plébániatemplomot, végleg megfosztva középkori arculatától az ugodi várat.

Római katolikus templom: az egykori vár helyén, a vár köveiből épült, Eszterházy Károly egri püspök építtette Fellner Jakabbal 1756-1759 között, barokk stílusban. A templom homlokzati tornya csak félig lép ki a templom testéből, a hozzá csatlakozó oromfal szélein rokokó vázák vannak, a torony főpárkánya alatt Eszterházy Károly címere látható. Szentélye egyenes záródású. Az épület belső kiképzése hasonlít a pápai Nagytemploméra csak sokkal egyszerűbb és kisebb. Főoltára a pápai plébániatemplom oltárának másolata. Oltárképét Hubert Maurer festette. A kép később Tatára került, Frank Kristóf másolta le, és az ugodi oltárt ma is ez a másolat díszíti. A vörösmárvány keresztelőkutat Krisztus megkeresztelésének szoborcsoportja díszíti. Kálvária

Ugod hívő lakossága az 1870-es évek közepén határozta el, hogy falujukban kálváriát emelnek. Az építés költségeit a község lakói – ki-ki lehetősége szerint – adták össze. A gyűjtés és az építkezés fő szervezője Gerstner Ignác segédlelkész volt. 1888 őszére elkészült a templom nyugati oldalánál álló hármaskereszt és az ugodi vár megmaradt falaira elhelyezett 14 stáció. A kálváriát 1888. szeptember 17-én avatták fel és áldották meg. A keresztút teljes felújítására az 1990-es évek végén került sor. A kálvária képeit 1986-ban Pfilf Éva domborműveire cserélték ki.

Működtető: Ugodi Plébánia; 8564 Ugod, Petőfi u. 75.;

06-89/353-134;