Hölgykő vára

Városlőd és Csehbánya között, a Csiga-hegynek nevezett, megközelítően észak-déli irányú kis hegyvonulat északi csúcsán épült a kb. 30x30 méter alapterületű kis vár. Az alacsony, de meredek domb lábánál a Tarna-patak a dombot északra félkörívben megkerülve folyik. A belső vár teljesen elpusztul, csak egy ciszterna maradványa látható. A keleti oldalon a falmaradványok között kivehető a vár egykori bejárata.

Festői környezetben, forrásokkal körülvéve, erdei csúcson fekszik a hajdani Hölgykő vára. Ma már sok nem látható belőle, de a körülötte lévő táj miatt érdemes meglátogatni. Könnyű megtalálni, Városlőd felől Csehbánya felé lekanyarodva a vasút után, egy főldúton jobbra kell bemenni, egész az erdőig, majd onnan balra, és rövidesen meglátható egy sziklafal. A vár maradványai azon vannak. Azért a falon vagy a csúcson - szerintem - óvatosan kell mászkálni, mert a ciszterna, a fal vagy az üregek veszélyesek is lehetnek.

Hölgykő vára a Csiga-hegynek nevezett, megközelítően É-D-i irányú hegyvonulat északi végén emelkedő és a Torna-patak keleti ágával félkörívben közrefogott dombtetőn épült, nevét a feltételezések szerint karcsú formájáról kapta.

Alapterülete kb. 30x30 m. A K-i oldalán, a falak között a bejárat nyoma még kivehető, a vár viszont teljesen elpusztult, csupán a kb. 5 m mély ciszterna maradt meg. A helység elsõ ízben egy 1270-ben kelt oklevélben szerepel ,,villa Lueld" alakban, amikor a király a Csák nemzetség ugodi ágából származó Luka fia I. Demeter fiának I. Csák bánnak adományozta.

A várat elõször az 1321-ben kiadott oklevél említi, melyben ,,Heugku" várnagya Zuszkur mester, mint királyi megbízott a veszprémi káptalan Jutas birtokába beiktatja. Károly Róbert királyhoz Henrik veszprémi püspöknek 1325-ben írt levelében Heym fia László mester "castellanus de Heugku et comiti Bokon", aki e tisztséget még 1332-ben is betölti.

Az 1336. május 8-án Somlyóvásárhelyen kiadott oklevelében Veszprém megye alispánja, Anthonius, és szolgabírái bizonyítványt adtak arról, hogy Ajkai András tiltakozása folytán némely kisleveldi vendégnépek által elkövetett hatalmaskodás iránt vizsgálatot tartott ,,hospites de minori Laweuld ad castrum pertinentes Heulgku".

A vár a Bakonyi Erdőispánság székhelye lett Csesznekkel együtt és ezzel a bakonyi erdőgazdálkodás bölcsőjévé vált, amint az a várfalon elhelyezett emléktáblán is olvasható. Nagy Lajos király Lövöldön 1378-ban - de feltehetõen még elõbb, 1364-ben - Szent Mihály arkangyal tiszteletére alapított Karthausi kolostorral együtt Hölgykõ várát is a kolostor szerzeteseinek adományozta, akik a várat rövidesen lerombolták, és köveit a kolostor építésénél használták fel, amely ezután többé már nem szerepel okleveleinkben