Római katolikus plébánia

Nagymányai Koller Ignác 1760-ban építtette saját részére segédpüspöki palotának. Az ötszobás, barokk stílusú épület nyugati fala karthauzi alapokra épült. Padányi Bíró Márton püspöknek - 1762-ben bekövetkezett halála után - utóda a püspöki székben Nagymányai Koller Ignác lett, ekkor a városlődi segédpüspöki palotát püspöki nyaralóvá minősítették. Később Bajzáth József püspök 1777-ben az akkor még fazsindelyes épületet átengedte plébánialakásnak. Ma is ez a funkciója. Belépve a kapun, jobb oldalon egy kőbe faragott kereszt lát¬ható. A lépcsősor kezdetén, szintén jobb oldalon egy ételkiadó ablak kőkerete, felette két, egymással szembe fordított hal domborműve (a hal a karthauzi szerzetesek jelképe volt) idézi a hajdani karthauzi kolostort.

A plébánia története

A középkorban Lövöld. 1364 táján alapították híres paradicsomvölgyi karthauzi kolostorát. Legnépesebb korában 150 szerzetese is volt. Mátyás király is meglátogatta. 1527-ben itt szólal meg a „pönitencia tartó néma barát", a „kiváló tudós", a „Karthauzi Névtelen" tollából a terjedelemben legnagyobb kódexünk, az Érdy kódex. A török közeledtével (Veszprém eleste: 1552) elnéptelenedett a kolostor, elszéledtek a barátok, és kiveszett Lövöld népe. A veszprémi püspök 1728-ban Mainz vidékéről német telepeseket hoz be. Lelki gondozásukra szervezi meg a plébániát 1730-ban, 1735-ben fakápolnájuk van, Szent Anna tiszteletére.

A németek betelepülése idején két település volt: Városlőd és Pille, mindkét temploma körül temetővel. — Bíró püspök. 1761-ben a kolostor helyén Szent Mihály tiszteletére szentelte fel új templomukat. A legnagyobb plébániák közé tartozik ekkor, amelyből folytonosan válik le és önállósul: Kislőd, Szentgál, Magyarpolány, Úrkút, Tósokberénd, Ajka, Bakonyjákó. Temploma barokk. Műemlék jellegű. Méretei: 34x8 m. — A Bíró püspök által ajándékozott kehely és monstrancia még ma is megvan. A gazdagon faragott, aranyozott barokk főoltár szobrokkal a veszprémi székesegyházé volt. Két faragott mellékoltára, szószéke, sekrestyeszekrény barokk famunka.

A plébánia ötszobás épületét 1760 körül építették, eredetileg püspöki nyári rezidenciának. Az épületet egy hajdani kolostorépület pincéjére és főfalaira húzták fel. A plébániaudvar kerítésfalának belső oldalán, a bejárat mellett, egy, a karthauziak keresztjével díszített követ építettek be. A plébánia feljáratától jobbra pedig található egy kő, amelybe a karthauziak jelképét, a halat vésték. A szerzetesek ugyanis nem ettek húst, csak halat. Több halastavuk is volt. 1770-ben a püspök átengedte nyári rezidenciáját a településnek, ekkor lett plébánia.

Működtető: Városlődi Plébánia; 8445 Városlőd, Templom tér 6.; 88/240-560;

Látnivaló pontos helye: 8445 Városlőd, Templom tér 6.