Devecser

Devecser a Dunántúl egyik legősibb kultúrterületén létrejött település, a Somló hegy tőszomszédságában, meghatározó jelentőségő közutak találkozásánál, valamint a Budapest-Szombathely vasútvonal mentén fekszik. 1970. január 1-én Devecser nagyközségi rangot kapott majd 1997. július 1-én a Magyar Köztársaság Elnöke városi rangot adományozott a településnek.

A fiatal város mindennapi életét 2010. október 4. gyökeresen megváltoztatta. Ekkor szakadt át a Mal. Zrt. Ajka és Kolontár közötti vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlött egymillió köbméternyi iszap elöntötte többek között Devecser mélyebben fekvı részeit, a város területének kb. egyharmadát. A termőtalajok átlagánál több nehézfémet tartalmazó, erősen lúgos kémhatása miatt maró hatású ipari hulladék kb. 40 négyzetkilométeren terült szét a településen és a termıföldeken. Ezzel felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozott.

A katasztrófa következtében összesen 10 ember halt meg, a sérültek száma több, mint 150 volt. A katasztrófa következtében Devecserben közel 300 lakóházat bontottak le és helyette 90 új ház épült. Ettől kezdve a kedves kisvárosban – ahol minden ház, utcasarok, történelmi és egyszerő emberi emlékeket őriz – már semmi sem lesz olyan, mint korábban…

Fekvése

A Bakony nyugati szélén található, a Torna-patak mellett. Közúton a legkönnyebben a 8-as főúton közelíthető meg, amely a város északi szélén húzódik végig, nagyjából kelet-nyugati irányban.

A belvárost a Nyirádon át Tapolcáig vezető 7317-es, a Somlóvásárhelyig húzódó 7322-es, a Sümegre induló 7324-es és az Ajkától Kolontáron át idáig húzódó 7339-es utak érintik. Elhalad a településen a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, az itteni vasútállomás közúti megközelítését a 7324-es út kezdeti szakaszából nyugat felé kiágazó, szűk 400 méteres hosszúságú, 73 315-ös számú mellékút (települési nevén Vas utca) biztosítja.

Története

A város mai területén öt középkori falu volt: Devecser, Kisdevecser, Szék, Meggyes és Patony. Devecser régi magyar személynév volt, de tulajdonosa ismeretlen. Később birtokosai már a faluról nevezték el magukat. Ezek a falvak már valószínűleg álltak a 12. század folyamán. Egy 1274. július 22-én kelt okmány említi először a falu nevét, mint családnevet Kun László király Devecseri Márton ispánnak adományozza a területet. A 14. század második felében Devecseri János a Csóron ragadványnevet kapta, Ettől kezdve a család ezt a nevet használta.

A 15. század végére a Csóronok meggazdagodtak, övék lett az egész környék. Csóron Márton az 1470-1490-es években kibővítette a Torna-patak árterületén emelkedő kis dombon épített udvarházát. Ekkortájt lett a helység a Devecseri járás központja is. Később elvették a birtokot a családtól, ám a Dózsa György-féle parasztfelkelés leverésében tanúsított érdemeikért visszakapták azt. A török háborúkban a törökök sokszor próbálták elfoglalni a megerősített devecseri várat, de ez csak 1552-ben sikerült, ám 1566-ban a magyarok ismét visszafoglalták. 1584-ben kihalt a Csóron család férfiága, így a birtokot az egyik leány örökölte, az ő révén került a Nádasdy család birtokába.

Az Esterházy család tulajdonába pedig 1625-ben jutott a vár és környéke. 1872. október 3-án megindult a forgalom a település vasútállomásán, ami a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mentén létesült. 1882. szeptember 5-étől 1884. január 20-áig itt volt segédtanító Gárdonyi Géza. Ez idő tájt jelentek meg első írásai a különböző dunántúli lapokban.

1971-ig a Devecseri járás székhelye volt, akkor a járási székhely átkerült a szocialista iparosítás keretében mesterségesen felfejlesztett szomszédos Ajkára.

2010-es vörösiszap-katasztrófa

A 2010. évi vörösiszap-katasztrófa Devecsert is nagy mértékben érintette. 2010. október 4-én, a déli órákban átszakadt az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt kb. 700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el először a közeli Kolontár község egy nagy részét, majd onnan a Torna-patak völgyében továbbhaladva Devecser területének egyharmadát is. A vörösiszap-áradat a vízfolyás medrét követve Somlóvásárhely felé haladt tovább, ott és még további településeken is károkat okozva.

A vörösiszap a Tornán, a Marcalon, a Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül a Dunáig eljutott. 2011-ben fejeződött be a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Devecserhttps://devecser.hu/

Nézd meg térképen is hol található

GPS Koordináták: É 47.104052, K 17.4364185

47.104052, 17.4364185