A község Veszprém megye északi szélén a Sokorói-dombság déli nyúlványain, a Marcalba csordogáló Csángota-ér partjai mellett található. A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával valamint a Bakony hegység északi részével is érintkezik. Az enyhe lankák, az alacsony dombok, és sekély völgyek változatos látványt nyújtanak. A megközelítése nehézkes, vasútállomása nincs. Az autóbuszjáratok ritkák. Neve ismeretlen eredetű személynévből alakult ki, előtagja arra utal, hogy egykor királyi lovászok lakták.
Története:
Lovászpatona nevét 1353-ban Pathona néven említette először oklevél, 1374-ben pedig már Louazapathana néven volt említve. A neve a Patona személynévből ered, ennek származása ismeretlen. Sok kutató szerint török eredetű lehet. Az előneve a királyi lovászok ittlétére utal. 1437-ben Luxemburgi Zsigmond 2500 arany forintért elzálogosítja, Szerdahely, Udvarnok és Szerecsen prédiumokkal együtt Chupor Pál bán fiainak: Demeter püspöknek és Akáciusnak, udvari vitézének.
A középkorban mezőváros volt, s területén több nemes osztozott. Például: a Nemal, a Thuri, és a Hathalmi családok, akik helyben laktak szolganépükkel. A török 1531-ben felégeti, 1552-től adót fizetnek nekik. 1589-től 1608-ig pusztaság. 1738-tól Festetecs József gróf nyeri el királyi adományként, mely ezután mezővárosból jobbágyfaluvá sorvad.1828-tól ismét mezőváros lesz. Ez időben lakossága 1858 fő. Híres volt országos vásárairól. A földművelés kétnyomásos rendszerű. A településen a földművelésen és állattenyésztésen kívül jelentős volt a fuvarozás. 1857 és 1949 között megnőtt a község szántóterülete.
Nézd meg térképen is hol található
GPS Koordináták: É 47.4391575, K 17.6334802